Szemléletformáló kampány
Az OSTOROS Családi Pincészet az Egri borvidék jelenleg legnagyobb borászati vállalkozása. Évente 60.000-100.000 q mennyiségű szőlőt dolgozunk fel, melyből a készülő bor legnagyobb részét palackos borként értékesítjük. Családi vállalkozásokra jellemző gondossággal készítjük a borokat nagyüzemi léptékben, folyamatosan bizonyítva, hogy a nagyobb mennyiség nem megy a minőség rovására.
Folyamatos beruházásokkal igyekszünk az elkészülő borok minőségét javítani és fenntartani, amit számos hazai és nemzetközi borversenyen szerzett díj is jelez. Bár a bor élelmiszerbiztonsági veszélye alacsony, egyéb eredetű minőségi kockázatokat rejthet magában. Tudományos és tapasztalati feltételezés, hogy a bor az alkohol- és savtartalma miatt nem tud közeget biztosítani patogén mikroorganizmusok számára. Viszont más minőségrontó mikroorganizmusok jelen lehetnek a borászati üzemben, melyek főleg mikrobiológiai veszélyt hordozhatnak. Éppen ezért kiemelt figyelmet fordítunk a borok minőségi kockázatainak csökkentésére, hatékony minőségirányítási és nyomonkövethetőségi rendszert működtetve. A megvalósított beruházások pedig mind hozzájárulnak az élelmiszerbiztonsági kockázat csökkentéséhez és az általános minőség javításához.
A borászatban számos bortípust és azok között is többféle cukortartalmú kategóriát készítünk és forgalmazunk. Nagyban támaszkodunk a saját termelésű alapanyagra, amelyet folyamatban lévő és a jövőbeni szőlőtelepítésekkel is igyekszünk növelni, megvalósítva egyúttal a „termőföldtől az asztalig” tartó – részben élelmiszerbiztonsági – koncepciót.
A borkészítés koncepciójának és minőségbiztosításának fontos eleme a megfelelő szőlőalapanyag kiválasztása, annak próbaszüreti paramétereinek mérése és ezek változásainak nyomonkövetése. Az elkészülő borok egészséges, az adott borhoz megfelelően technológialiag érett szőlőből készülnek, mint például a könnyed, reduktív készítésű fehérborok (Irsai Olivér, Olaszrizling, Királyleányka, Zenit) mérsékeltebb mennyiségű cukortartalommal és minél élénkebb savtartalommal rendelkező szőlőalapanyagból indulnak. Az érlelt vörösborok – Egri Bikavér vagy más vörös fajtaborok (Cabernet sauvignon, Merlot, Kékfrankos) – készítéshez fontos az egészséges szőlő, amely érett is, magasabb cukortartalomból képződő magasabb alkoholtartalom segíti az eltarthatóságot és a viszonylag alacsonyabb savtartalom segíti az ízharmónia kialakulását.
Fehér- és rozébor készítése esetén a reduktív módszerekkel gyorsabb fogyasztásra szánt, intenzív illatú és gyümölcsös ízű borok kerülnek palackozásra és a fogyasztókhoz. A szőlő, bogyózás után, az elmúlt években beszerzett pneumatikus présekkel kerül préselésre, melyek hatékonyan, ugyanakkor a limitált végnyomásnak (1,6-1,9 bar) köszönhetően kíméletesen sajtolják a mustot. A pneumatikus prések a feldolgozás során gyorsabban működnek, kevesebb lehetőséget hagynak a környezettel való érintkezésre és ezek miatt kevesebb lehetőség van a minőségrontó mikroorganizmusok tovább terjedésére és elszaporodására. A mustot a helyben előállított, saját generátorral nyert nitrogén segítségével tisztítjuk (flotáljuk). A nitrogéngenerátor által előállított nitrogén hozzájárul az inert közeg létrehozásához és fenntartásához. Ez egyrészt biztosítja a szőlő alapanyag értékes alkotórészeinek nagyobb mértékű megőrzését (pl. elsődleges aromaanyagok), másrészt aerob mikroorganizmusok számára kevesebb lehetőséget nyújt a megmaradáshoz. A feldolgozás napján már indítjuk az erjesztést, szabályozott hőmérsékleti keretek között. A hűthető tartályokban olyan erjesztési hőmérsékletet lehet biztosítani, hogy nem indulhatnak el káros erjedési folyamatok (pl. tejsavas erjedés). Ezekben a tartályokban fűtésre is van lehetőség, amelyet a vörösborkészítésben lehet alkalmazni az alkoholos erjedés után, az almasavbontás és -bomlás körülményeinek javításában. Később derítéssel harmonizáljuk a borokat, steril szűréssel biztosítjuk a (mikrobiológiai) stabilitásukat. Palackozáskor bortípusonként szén-dioxid hozzáadásával biztosítjuk a borok üdeségét.
Vörösbor készítésekor a lebogyózott szőlő a héjával együtt erjed, hogy a vörös szín kinyerését elősegítsük. Erjedés után préselünk, majd várjuk az almasavbomlás lezajlását. A vörösborok szebb arcukat mutatják, ha érleljük őket, ezért nem azonnali fogyasztásra szánjuk. Az Egri borvidék legismertebb vörösbora az Egri Bikavér, mely több szőlőfajta borának házasítása és kötelezően fahordóban érlelt bora. Borászatunk évente több, mint egymillió palack Egri Bikavért készít és értékesít, melynek érlelésére a három pincéjében – kettő föld alatti és egy föld felszíni – található, részben új beszerzésű hordóiban kerül sor és legalább 6 hónapig tart. A fajtaborok is érlelés után kerülnek forgalomba. Az érlelés után – a fehérborokhoz hasonlóan – derítéssel harmonizálunk és biztosítjuk a fehérjestabilitást, steril szűréssel pedig a mikrobiológiai stabilitást.
Borászatunk termékpalettájának kialakításában nagy jelentősége van az eredetvédelemnek és a földrajzi árujelzők használatának. A védett eredetű borok (pl. Egri Bikavér, Egri Csillag vagy Debrői Hárslevelű) tükrözik és ötvözik a borvidék klimatikus adottságait és sok esetben évszázados hagyományait, utánozhatatlanná téve őket. Piramisszerűen tudunk a nagyobb mennyiséget biztosító klasszikus kategóriától a superior szinten keresztül, a csúcsot jelentő grand superior kategóriáig eljutni, ahol egy-egy dűlő karaktere (Pajados, Nagy-Eged-dűlő) mutatkozik meg a borokban.
A korszerű eszközökkel és technológiákkal történő borkészítés, költség- és energiahatékony üzemeltetést tesz lehetővé, erősíti a piaci és fogyasztói igényeknek megfelelő, magas minőségű termékek előállítását, javítva ezzel a vállalat versenyképességét és megteremtve a hosszú távú gazdasági, környezeti fenntarthatóság, valamint hatékonyabb munkavégzés feltételeit.
